A demográfiai krízis árnyékában: Magyarország nyugdíjrendszerének összeomlásakor
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai elkeserítő képet festenek hazánk demográfiai jövőjéről. Magyarország népessége 1981 óta folyamatosan csökken, és a tendencia egyre aggasztóbb mértékeket ölt. A Generali Biztosító nemrégiben publikált reprezentatív kutatása szerint a lakosság több mint harmada egyáltalán nem képes félretenni nyugdíjas éveire, miközben a magyarok többsége arra számít, hogy néhány évtized múlva sokkal rosszabbul fog élni, mint ma.
Népesség a mélyben: a demográfiai katasztrófa valósága
A magyar társadalom alapjait rendítő demográfiai válság méreteit jól szemlélteti, hogy 1981-ben még 10,7 millióan lakták hazánkat, mára azonban ez a szám 9,54 millióra zsugorodott. Ez több mint egymillió ember elvesztését jelenti négy évtized alatt. A 2024-es adatok szerint mindössze 77 500 gyermek született, míg 127 470-en haltak meg, ami azt jelenti, hogy természetes úton évente közel ötvenezer fővel kevesebben leszünk.
A helyzet még ennél is súlyosabb, hiszen a termékenységi mutató jelenleg 1,28, ami messze elmarad a népesség egyszerű újratermelődéséhez szükséges 2,1-es szinttől. Az áprilisi adatok szerint 5323 gyermek született – ez minden idők legalacsonyabb születési mutatója. A szülőképes korú, 15-49 éves nők száma évente átlagosan 20 ezer fővel csökken, ami még inkább rontja a jövőbeli kilátásokat.
A Központi Statisztikai Hivatal elemzései szerint a tendencia tartóssága esetén 2050-re Magyarország népessége 8,5 millió fő alá csökkenhet. Ez azt jelenti, hogy a következő huszonöt év alatt több mint egymillió ember tűnhet el országunkból. Az Eurostat előrejelzései szerint 2027 után az Európai Unió egészének népessége is csökkenni kezd, de Magyarország helyzete különösen kritikus.
Az eltartási válság közeledő hullámai
A demográfiai folyamatok gazdasági hatásai már ma is érzékelhetőek. Az eltartottsági ráta, amely megmutatja, hogy hány inaktív személyre jut egy aktív korú, 1990-ben 51 százalék volt Magyarországon. Ez a mutató 2007-ben érte el legalacsonyabb értékét 45,2 százalékon, azóta azonban folyamatosan emelkedik. A népesség-előrejelzés közepes változata szerint 2070-ben az eltartottsági ráta elérheti a 85,3 százalékot, ami azt jelenti, hogy ezer aktív korúra 853 eltartott juthat.
A teljes gazdasági eltartási arány még sötétebb képet fest. Ez a mutató az inaktívak létszámát a ténylegesen foglalkoztatottakhoz viszonyítja, thus megmutatja, hogy egy foglalkoztatott hány egyént tart el. 2015-ben ez a ráta 141 százalékot tett ki, ami azt jelentette, hogy 100 foglalkoztatott 141 inaktív egyént tartott el. A becslések szerint 2060-ban már 155 inaktívra juthat száz foglalkoztatott.
Az MNB háttéranyaga szerint az időskori eltartási ráta 2019-ben 45 százalékot tett ki az Európai Unió országaiban, így 100 munkaképes korú foglalkoztatottra 45 inaktív időskorú jutott. A magyar adatok ennél még kedvezőtlenebb képet mutatnak, és a trend folytatódása esetén a helyzet drámaian romlik majd.
A nyugdíjrendszer összeomlásának előjelei
A Generali Biztosító 2025-ös kutatása szerint a 18-65 éves magyarok átlagosan csak 42 000 forintot tudnak megtakarítani havonta, miközben a lakosság 35 százalékának egyáltalán nincs félretehető jövedelme. Ez különösen aggasztó, hiszen a válaszadók szerint havonta mintegy 96 000 forintot kellene félretenni a nyugodt időskori évekre.
A kutatás eredményei szerint a válaszadók 48 százaléka arra számít, hogy jövedelemkiegészítés miatt a nyugdíjas éveikben is dolgozni fog. Ennél is súlyosabb, hogy a megkérdezettek 53 százaléka gondolja úgy, hogy mire nyugdíjba menne, még nehezebb helyzetben lesz majd az állami nyugdíjrendszer. A K&H friss kutatása szerint a középkorúak átlagosan 57 évesen szeretnének nyugdíjba menni, de a valóságban 69 éves korukig kell dolgozniuk.
Az átlagnyugdíj alakulása sem ad okot optimizmusra. 2025 júniusában az öregségi átlagnyugdíj 244 557 forint volt. A nyugdíjak eloszlása azonban egyenlőtlen: több mint 180 ezren élnek 100 ezer forint alatti nyugdíjból, míg az egyedül élő 65 év felettieknek már az egyharmada él szegénységben.
Várható élettartam: az európai sereghajtók között
Magyarország egészségügyi helyzete európai összevetésben kritikus. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint az Európai Unióban 2024-ben 81,7 év volt a születéskor várható élettartam, míg Magyarországon csak 77 év. Ez azt jelenti, hogy a magyarok átlagosan 4,7 évvel élnek kevesebbet, mint az európai átlag. Az EU 27 tagállama közül mindössze három ország teljesít rosszabbul nálunk: Bulgária, Románia és Lettország.
A nemenkénti bontás még aggasztóbb képet mutat. A 65 éves magyar férfiak várható további élettartama mindössze 13,2 év, míg a nőké 17,3 év. Ezzel szemben az EU-ban a 65 éves férfiak átlagosan még 19, a nők 21 évnyi életre számíthatnak. A magyar férfiak 74 százaléka, a nők 88 százaléka éli meg a 65 éves kort.
Az egészségben várható élettartam tekintetében is lemaradásban vagyunk. A 65 éves korban egészségben várható további élettartam mindkét nemnél kevesebb mint öt év, amivel Magyarország az EU sereghajtói közé tartozik. A Magyar Nemzeti Bank versenyképességi jelentése szerint Magyarország az egészséges társadalom területén 39,3 ponttal a 26. helyezést érte el a 27 uniós tagállam között 2023-ban.
A krónikus betegségek járványa
A magyar lakosság egészségi állapotát tovább rontja a krónikus betegségek széles körű elterjedtsége. A KSH adatai szerint 2021-ben a 19 évesnél idősebb korosztályban tízezer lakosra 4007 magasvérnyomásban szenvedő beteg jutott, ami jelentős növekedést jelent a 2011-es 3400-hoz képest. A daganatos betegek száma 512-re emelkedett tízezer lakosra vetítve, míg 2011-ben még csak 337 volt.
A legdrámaibb emelkedést az asztmások száma mutatta, 272 százalékos növekedéssel. A rosszindulatú daganatos betegek száma 158 százalékkal, az agyi ereket érintő betegségek aránya 147 százalékkal, míg a cukorbetegek száma 137 százalékkal emelkedett két évtized alatt. A felnőttek közel 40 százaléka számolt be legalább egy krónikus betegségről, ami magasabb az EU egészének 36 százalékos átlagánál.
Az OECD riasztó ajánlásai
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet 2024-ben készített jelentésében konkrét ajánlásokat fogalmazott meg Magyarország számára a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása érdekében. Az OECD javaslatai között szerepel a nyugdíjkorhatár további emelése, a korai nyugdíjba vonulási lehetőségek szigorítása, ideértve a népszerű „Nők 40″ program felülvizsgálatát is.
A szervezet szerint a nyugdíjkiadások GDP-arányos értéke 2070-re várhatóan 12 százalék körül alakul , ami önmagában még nem jelent automatikus összeomlást, de egyértelműen jelzi, hogy a nyugdíjrendszer a jövőben jóval nagyobb terhet ró majd az országra. Az OECD elemzése szerint a magyar nyugdíjrendszer hosszú távon nem tartható fenn jelenlegi formájában, ezért reformra szorul.
Családi támogatások és megtakarítási lehetőségek
A családi adókedvezmény 2025. július 1-jétől jelentős emelést kapott. Egy gyermek esetében a havi kedvezmény 15 000 forintra, két gyermek esetén 30 000 forintra, három vagy több gyermek esetén gyermekenként 49 500 forintra emelkedett. 2026-tól további emelés várható: egy gyermek esetében 20 000, két gyermeknél 40 000, három vagy több gyermek esetén gyermekenként 66 000 forint lesz a havi kedvezmény.
A Generali kutatása szerint az anyák személyi jövedelemadójából és családi adókedvezményből származó extra bevételek 38 százalékát a mindennapi szükségletek fedezésére fordítanák az érintettek. Mindössze 24 százalékuk gondolkodik befektetésben, közel 20 százalékuk pedig nyugdíj célú megtakarításban.
A nyugdíjbiztosítás terén az állam 20 százalékos adókedvezményt biztosít, ami évente maximum 130 000 forint visszatérítést jelenthet. Ehhez évi 650 000 forint befizetése szükséges. Az adóvisszatérítés közvetlenül a nyugdíjbiztosítási számlára kerül jóváírásra, és csak nyugdíjcélú megtakarításra vehető igénybe.
A jövő kilátásai és szükséges intézkedések
A demográfiai adatok és a kutatási eredmények alapján Magyarország előtt álló kihívások komplexek és súlyosak. Az elöregedő társadalom, a csökkenő születésszám és a romló egészségügyi mutatók együttesen veszélyeztetik a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát. A helyzet kezelése többirányú megközelítést igényel.
A nemzetközi példák azt mutatják, hogy átfogó társadalmi és egészségügyi reformokkal jelentősen javítható a lakosság egészsége és élettartama. A foglalkoztatási ráta további növelése, az egészségügyi rendszer fejlesztése és az öngondoskodás ösztönzése mind fontos elemei lehetnek a megoldásnak.
A Generali kutatásának pozitív fejleménye, hogy a fiatalok egyre tudatosabbak lesznek: míg 2023-ban a 18-29 évesek 30 százaléka, 2025-ben már 40 százaléka érzi úgy, hogy pályakezdőként el kellene kezdeniük félretenni nyugdíjas éveikre. A korábbi kutatáshoz képest nőtt azok száma is, akik gyermekeik figyelmét felhívják a nyugdíjcélú megtakarítás fontosságára.
A demográfiai válság és a nyugdíjrendszer fenntarthatósági problémái nem egyedül Magyarország kihívásai. Az egész Európai Unióban hasonló tendenciák figyelhetőek meg, de hazánk helyzete különösen kritikus. A megoldás hosszú távú elköteleződést és átfogó reformokat igényel, amelyek célja a demográfiai trendek megfordítása, az egészségügyi helyzet javítása és a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának biztosítása. Az idő azonban sürgető, hiszen minden elmulasztott év tovább mélyíti a problémákat és szűkíti a megoldási lehetőségeket.
Több cikk:
