Vírus és rák

A vírusok általában különböző fertőző betegségeket okoznak, de rosszindulatú daganatokat is előidézhetnek. Ilyen az ember szemölcsdaganatát keltő vírus is, amely nemcsak a méhnyakon, hanem a szájüregben és a tápcsatorna felső szakaszán szintén daganatos elváltozást hozhat létre. Erről beszélgettünk dr. Szentirmay Zoltán főorvossal, az Országos Onkológiai Intézet Molekuláris Patológiai Osztályának vezetőjével.

Erről az úgynevezett humán papillomavírusról, amelynek nemzetközi betűjele HPV, nem sokat hallani.

Kép forrása: https://mutacio.hu/

A nagyközönség valóban nem sokat tud róla, holott egy örökítőanyagul dezoxiribonukleinsavat (DNS-t) tartalmazó, ősi vírus, amely olyan amazóniai indiánok körében is előfordul, akik a közelmúltig nem érintkeztek fehér emberekkel. A HPV elterjedése világszerte nagyjából azonos. Hazánkban a nők 27 százaléka fertőzött vele. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy mindannyian rákra hajlamosak, hiszen csak a 3-4 százalékukban mutatható ki rákelőző állapot vagy már kifejlődött rák.

Ismeretes, hogy miképp idézi elő a rosszindulatú daganatot? |Vírus és rák

Tudjuk, hogy ha a HPV javarészt nemi úton (kisebb részben a bőrön át vagy ismeretlen módon) bejut a méhszáj, a szájüreg, a garat, a gége, a nyelőcső vagy a gyomorszáj nyálkahártyájának mélyén levő hámsejtekbe, azokat daganatos átalakulásra készteti. Először azonban lappangási szakasz kezdődik, amely akár évekig is tarthat. Ha azután a védekezési rendszer valamilyen ok miatt kissé meggyengül (ebben a terhességnek is szerepe lehet, amelyben az immunrendszer is érintve van), megkezdődhet a vírus szaporodása. Ennek az a feltétele, hogy némileg ?átprogramozódjon? a sejt biokémiai gépezete, hiszen létre kell hoznia a vírus alkotórészeit is (sejt nélkül ugyanis a vírus nem képes szaporodni). Ez az átprogramozódás olyan sejttani elváltozásokkal (egyebek között világos sejtplazmájú ? ezt koilocitának nevezik ? vagy kétmagvú sejtek létrejöttével) is jár, amelyek a szűrővizsgálat során észrevehetők.

Mindez a gyűrű alakú DNS-t tartalmazó HPV jelenlétére jellemző, amely nem szokott rákot előidézni, csak jóindulatú szemölcsdaganatokat (papillomákat), amelyek egy idő múltán maguktól is vírusmentessé válhatnak (ezt az esetek felében mi is tapasztaltuk). Amikor viszont a HPV gyűrű alakú DNS-e valamilyen ok miatt felszakad és kiegyenesedik, be tud épülni a gazdasejt DNS-ébe. Ennek az lesz a következménye, hogy a sejt legyártja azt a vírus-DNS tartalmazta két gén (ezeknek E6 és E7 a jelük) által kódolt két fehérjét, amelyek gátolják a sejt saját védekezési rendszerét. Emiatt a sejt képtelen megakadályozni a vírus ?randalírozás?-át, s ez végül is a rosszindulatúvá válását eredményezi. Persze, ez a folyamat sem egyik pillanatról a másikra megy végbe, hanem akár évekig is elhúzódhat. Ekképp mód van rá, hogy rendszeres szűrővizsgálattal a rákelőző állapotot felderítsük, s idejében elvégzett beavatkozással a nagyobb bajt elhárítsuk.

Mindez egyetlen vírus rovására írható? | Vírus és rák

Szó sincs róla. Mintegy száz papillomavírust ismerünk (kilencven esetében a DNS-ük bázissorrendjét is meghatározták, s ennek alapján e vírusok könnyen azonosíthatók), amelyek közül negyvenhat betegíti meg az embert. De nem egyforma kockázatú bajt okoznak. Vannak, amelyek nem idéznek elő rosszindulatú daganatot, mások képesek erre, de ritkán, megint mások gyakran rákot keltenek. Nagyon fontos tehát, hogy tudjuk ? s ezt a vírus-DNS vizsgálata lehetővé teszi ?, milyen HPV-vel van dolgunk. Ez ugyanis meghatározza a további teendőket. Ha nem tapasztalunk érdemi elváltozást, nem kell beavatkoznunk. Amikor kóros szöveti szerkezetre derül fény, az egyszerű kis műtéttel eltávolítható. Ilyenkor is megnézzük azonban, hogy nem maradt-e vissza olyan szövetdarab, amely nemkívánatos a testben. Ezt sejttani vizsgálattal és a HPV jelenlétének vagy hiányának kimutatásával ellenőrizzük.

Ha mindkét vizsgálat eredménye negatív, az azt jelenti, hogy a páciens teljesen gyógyultnak számít. Amikor a sejttani teszt pozitív eredményű, a visszamaradt kóros szövetet maradéktalanul el kell távolítani. Fogósabb kérdés, hogy mi a teendő akkor, ha a sejttani teszt negatív, míg a HPV- teszt pozitív eredményű. Mi is vizsgáltuk, hogy ez esetben mennyi idő múltán jelenik meg újra kóros szöveti elváltozás. Azt tapasztaltuk, hogy körülbelül negyven hónap alatt. Ilyenkor tehát az a helyes döntés, ha a tesztek elvégzése után már egy évvel sejttani ellenőrzésre kerül sor, mert így elejét vehetjük annak, hogy előrehaladott elváltozásra derüljön fény.

A későbbiekben észlelt elváltozást kizárólag a testben visszamaradt HPV okozza?

Nem, hiszen új fertőzés is előidézheti. Ilyenkor szinte biztos, hogy más HPV-vel van dolgunk, s ezt DNS-ének az elemzésével bizonyítani is tudjuk. Ez egyébként arra is felhívja a figyelmet, hogy a nemi társ HPV-vel való fertőzöttségét is jó ismerni, ugyanis a kórokozó ? mint említettem ? nemi úton terjed. A legnagyobb fertőzési veszély magától értődően azokra leselkedik, akik gyakran váltogatják a nemi társukat.

Vírus és rák